Kr.e.V.század : Démokritosz, Anaxagorasz és Leukipposz azt tanítja, hogy az anyag tovább nem osztható, parány részekből, az atomokból áll.
1801 : Proust felfedezi az állandósúlyviszonyok törvényét: két különböző anyag csakis meghatározott arányban egyesül.
1808 : Dalton felfedezi a többszörös súlyviszonyok törvényét: a kémiai reakciókban részt vevő elemek molszámainak aránya kis egész számok arányával egyenlő.
1811 : Avogadro törvénye: egyenlő térfogatú, hőmérsékletű és nyomású gázokban egyenlő számú molekula van. Ennek alapján kiszámolható a gázt alkotó elemek atomsúlya.
1833 és 1837 között : Faraday: az elektrolízis törvényeinek felírása
1858 : Plücker felfedezi a katódsugarakat
1869 : Mengyelejev: a peridusos rendszer felfedezése. Az elemek tulajdonságai meghatározott periodicitással hasonlóságot mutatnak. A hasonló elemeket egy oszlopba rendezte és megjósolta akkor még nem ismert elemek létezését és tulajdonságait is.
1887 : Hallwachs: a fotoeffektus felfedezése: az elektroszkóppal összekötött fémlap ultraibolya fény hatására elveszíti töltését.
1895 : Röntgen: az X-sugarak felfedezése
1896 : Becquerel felfedezi a radioaktív sugárzást
1897 : Thomson bizonyítja, hogy a katódsugárzás elektronok áramlása. Ez egyben az elektron felfedezését is jelenti.
1898 : a Curie házaspár felfedezi a rádiumot
1900 : a Planck-féle kvantumhipotézis megszületése: a hőmérsékleti sugárzás során a kilépő fotonok energiája csak egy adott energia egészszámú többszöröse lehet, vagyis az energia csomagokban terjed.
1905 : Einstein: a Brown-mozgás felfedezése: kolloidiális részecskék a folyadék felszínén rendszertelen mozgást végeznek, amelyet a részecskékbe ütköző folyadékmolekulák okoznak.
1905 : Einstein: a fotoeffektus magyarázata: a fém felületére érkező fotonok kiszakítják az ottani elektronokat. Ehhez a foton energiájának nagyobbnak kell lennie az ú.n. kilépési munkánál.
1910 : Millikan: az elektron fajlagos töltésének meghatározása
1910 : Rutherford kísérlete: alfa-részecskék aranyfólián való szóródásából arra következtet, hogy az atomban egy parányi mag található, és körülötte keringenek az elektronok.
1912 : Wilson felfedezi a ködkamrát: a túltelített gőzzel teli kamrában láthatóvá válnak a részecskék nyomai.
1912 : Laue kísérlete: a röntgensugarak kristályokon való elhajlása azt mutatja, hogy azok rácsszerű szerkezetűek.
1913 : Bohr megalkotja atommodelljét
1922 : a Compton-effektus felfedezése: az atomokon vagy molekulákon szóródott foton hullámhossza megváltozik, mert annak egy részét átadja valamelyik elektronnak.
1924 : a de Broglie-féle hullámhipotézis megszületése: minden részecskéhez hullámhossz rendelhető.
1924 : a Bose-Einstein-féle kvantumstatisztika megszületése: az egész spínű részecskék sokaságát írja le
1925 : Heisenberg megalkotja a kvantummechanikát mátrixok segítségével leírva
1925 : Schrödinger megalkotja a hullámmechanikát a részecskék leírására
1925 : Heisenberg felállítja a határozatlansági relációkat
1926 : a Fermi-Dirac-féle kvantumstatisztika megalkotása feles spínű részecskék sokaságának leírására
1931 : Pauli megsejti a neutrinók létezését
1932 : Chadwick: a neutron felfedezése
1932 : Anderson: a pozitron felfedezése
1938 : Hahn és Strassmann: a maghasadás felfedezése
1938 : Bethe és Weizsacker egymástól függetlenül kidolgozzák a magfúzió elméletét
1942 december 2 : Fermi: az első atomreaktor üzembehelyezése a chicagoi football-pálya lelátója alatt
1942 július 16 : az első kísérleti atomrobbantás Új-Mexikóban
1942 augusztus 6 : a Hirosima elleni atomtámadás
1942 augusztus 9 : a Nagasaki elleni atomtámadás
1951 december 20 : az első energiatermelő atomreaktor üzembe helyezése Idahoban
1952 november 1 : az első hidrogénbomba kipróbálása
1952 : Glaser feltalálja a buborékkamrát
1953 : a neutrinók észlelése atomreaktorokban
1955 : Müller: a térionmikroszkóp felfedezése: láthatóvá válnak az atomok
1957 október 10 : az első súlyos nukleáris baleset a windscale-i atomerőműben
1957 : Lawson: az atommagfúzió feltételeinek pontos kidolgozása
1958 : a Mössbauer-effektus felfedezése
1958 : az optikai lézer felfedezése (Townes-Schawlow)
1960 : az első lézer megépítése (Maiman)
1964 : Gell-Mann és Zweig kidolgozza a kvarkok elméletét
1976 : a genfi CERN kutatóközpontban üzembe helyezik a világ legnagyobb protongyorsítóját (átmérője 2,2 km)
Főoldal Tartalom Kronológia Fizikusok Nobel-díjasok Tárgymutató Bibliográfia Linkek Vissza