Az atombomba annyiban különbözik az atomerőműtől, hogy benne a láncreakció nincs szabályozva, vagyis nincs szükség másra, mint megfelelő mennyiségű és dús uránra. A bombában alaphelyzetben két különálló, a kritikus tömegnél kisebb urántömb van, hogy a láncreakció ne indulhasson be. Amikor eljön a robbanás ideje, a két félgömböt egybelövik közönséges robbanóanyaggal, és beindul a láncreakció, amely pillanatok alatt óriási energiát szabadít fel, hiszen nincs szabályozva. A kritikus tömeg kb. 47 kg, amely egy 21,5 cm sugarú félgömbnek felel meg. Ha a hatást növelni akarják, akkor több ekkora nagyságú darabot lőnek össze. A robbanás során a felszabaduló energia 35%-a hősugárzássá alakul, 50% nyomáshullám formájában terjed tova, 15%-a pedig atommagsugárzásként. 1000 m sugarú körben szinte minden anyagot elolvaszt, 2500 m-es körzetben elpusztítja az éghető anyagokat. A robbanás nyomáshulláma mintegy 30 s-ig tart és 3 km sugarú övezetben okoz pusztítást.
1945. július 16. Los Alamos: az első kísérleti atomrobbantás. Robbanóanyaga plutónium volt. A bombát egy 30 méter magas acélszerkezetre erősítették fel, amely a robbanás során elpárolgott. Fénye látható volt egész Új-Mexikó államban. Az éles felvillanást követően hatalmas, csaknem másfél kilométer átmérőjű tűzgömb emelkedett fel alig egy perc alatt, nyomában hatalmas porfelhő, mely végül gomba alakúvá vált. A robbanás epicentrumában a hőmérséklet 10 000-szer nagyobb volt, mint a Nap felszínén. A fényjelenséget dörgés, földrengésszerű zaj követte. A bomba pusztító hatása mintegy 45 ezer tonna TNT-vel volt egyenlő. A robbanás zaja a majd 500 kilométerre északra lévő Los Alamosban is tökéletesen hallható volt. A robbantás környékén még 800 méterrel is a sivatag pora különféle színű üveggé olvadt mintegy 3 méter mélységig.
1945. augusztus 6. Hirosima: az első ledobott U235 atombomba, 80 000 ember halálát okozta, 125 000 ember megsebesült. A bombát az Enola Gay nevű bombázó dobta le, és az kb. 500 m magasságban robbant fel a város felett.
1945. augusztus 9. Nagaszaki: a második ledobott Pu239 atombomba, 40 000 halálos áldozat, 75 000 sebesült. A bomba közvetlenül a földfelszín felett robbant, a Bockscar nevű repülőgép dobta le.
Összesen: 2025
Az 1963-as Atomcsend egyezményben az aláíró államok vállalják, hogy azonnal beszüntetik a légköri, vízi és víz alatti atomrobbantásokat. Csak egyet felejtettek ki: a föld alattiakat! Aláíró atomhatalmak: USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia.
Kína és Franciaország ezt követően is folytatta a robbantásokat egészen 1992-ig, amikor hallgatólagosan vállalták a kísérletek felfüggesztését. Az egész világ folytatta a föld alatti kísérleteket több-kevesebb nyilvánosság mellett egészen 1992-ig, amikor gyakorlatilag minden állam vállalta, hogy soha többé nem robbant semmilyen nukleáris bombát.
Képek az atombombáról és atomrobbantásokról:
Főoldal Tartalom Kronológia Fizikusok Nobel-díjasok Tárgymutató Bibliográfia Linkek Vissza