Mesterséges magátalakítás
Ha atommagokat elemi részecskékkel bombázunk, új magok jöhetnek létre, vagyis az atommag mesterséges úton átalakítható. Az első eredményt ezen a téren Rutherford érte el, aki ködkamrában lévő nitrogént bombázott 
részecskékkel. Így egy oxigén izotóp és egy proton keletkezett (tehát protonforrást hozott létre):
részecskékkel való bombázás eredményeként neutronforráshoz juthatunk:
Protonok segítségével -sugárzást hozhatunk létre:
Deuteronok segítségével is végezhető magátalakítás:
Neutronokat is használhatunk magátalakításra:
vagy 
Nagy energiájú elektronokkal:
Mesterséges radioaktivitás
A magátalakításoknál keletkező magok gyakran nem stabilak. A bombázott mag először befogja a bombázó részecskét, radioaktív izotóppá válik, majd radioaktív bomlás során egy másik elemmé alakul át. Ilyen magátalakítás során fedezték fel a neutront is. Az ilyen mesterséges közbeavatkozás során létrejövő radioaktív sugárzás jelenségét nevezik mesterséges radioaktivitásnak.
A mesterséges radioaktivitást Irene és Frederic Joliot-Curie fedezte fel 1934-ben alumínium részecskékkel való bombázásakor:
A mesterséges radioaktív anyagok -sugárzást soha nem bocsátanak ki, csak 
-sugárzást (ez lehet elektron és pozitron is). Pozitronsugárzáskor megfigyelhető egy ezt kísérő 
-sugárzás is, ami egy elektron-pozitron pár megsemmisülésekor jön létre. Előfordulhat az is, hogy a K-héj egyik elektronját a mag befogja (K-befogás), a K-héjon keletkező üres helyet egy külső elektron betölti, s így az atom egy röntgenfotont bocsát ki. Az ilyen magokat K-sugárzóknak hívjuk.